Ismeretlen áramot fedeztek fel

Magyar tudósok olyan újfajta áramot találtak fel, ami alapjaiban változtatja meg az elektromosságról eddig alkotott elképzeléseinket.
_{2004.09.16 15:09, Forrás: Világgazdaság}

A megújuló energiákat használó villamosenergia-termelő eszközök - mint a napelemek, szélturbinák - termelte villamos áram erre az új áramfajtára történő átalakítása számtalan előnnyel jár: megnő a villamosáram-termelés hatásfoka, közvetlenül, külön szinkronizálási eljárás nélkül táplálható ez az újfajta áram a villamos hálózatokba.

Az újfajta áram továbbításához az eddig megszokottaknál kisebb keresztmetszetű vezetékek is elegendőek. A lényegesen kisebb hőveszteség miatt nem kell a továbbítandó villamos áramot nagyfeszültségre feltranszformálni. Az új technológia szélsőséges határokat közelít meg az áram- és teljesítménysűrűségben, valamint áramkapcsolási sebességben.

Az elméleti és gyakorlati kutatómunka eredményeit igazolják, hogy a hagyományos villamos fogyasztók - mint például motorok, fénycsövek és más elektronikai berendezések - a kísérletek szerint az újfajta áramot használva, akár 20 százalékkal is kevesebbet fogyasztanak. A fénycsövek külön gyújtókör nélkül is működnek. Az egyedi háztartásokba bevezetett NC technológia körülbelül 30 százalékos villamosenergia-megtakarítást eredményezne.

Kisebb üzemeknél, irodáknál, középületekben, ahol a villamos teljesítmény igénye meghaladja az 50-100 kW-ot, számottevő energia lenne megtakarítható. Az újfajta áram az akkumulátort kíméletesen terheli, üzem közben egyidejűleg regenerálja, üresjáratban részben képes az akkut visszatölteni. Az akkumulátor névleges kapacitásának 90 százalékát is képes hasznosítani az akku bármilyen károsodása nélkül.

A felfedezéssel kapcsolatos kutatásokat már húsz éve megkezdték a tudósok. Magyar László mérnök elméletét Csefkó Pál Tamás berendezéseivel sikerült bizonyítani. Később csatlakozott a munkához Sarkadi Dezső fizikus, a "semleges áram" egyik felfedezője. Magyar László és Csefkó Pál Tamás egy olyan berendezést alakított ki, amelyet akkoriban "transzverternek" neveztek el.

A jelentősen megújított, az elméleti felfedezés birtokában kialakított berendezések mára pedig QEDC elnevezést kapták. Az elkészült berendezésről Petz Ernő, a műszaki tudományok kandidátusa, az MTA Lévai András Energetikai Alapítvány kuratóriumának elnöke készített szakvéleményt.

Meglepő volt - mondja Petz Ernő, hogy a bemutatott készülék rendkívül kisméretű, ennek következtében alacsony tömegű volt. A 600 W-os transzverter elfért egy tenyérben, és olyan nyomatéka volt, hogy a róla üzemeltetett gyorsvágóval és fúrógéppel munkát lehetett végezni. A néhány centiméter nagyságú dobozkáról vele azonos névleges teljesítményű villanymotort is el tudtak indítani, sőt akár egyszerre többet is ki-be lehetett kapcsolni. Ezt a mai inverterek nem képesek elviselni.

Különleges tulajdonsága, hogy a berendezés üresjárati teljesítményfelvétele csökkenő tendenciát mutat. A műszer üzem közben a hálózattal párhuzamosan köthető, az átkapcsolási idő gyakorlatilag nulla, és nem visz a hálózatra tranzienslökést. E tulajdonsága miatt önmagában alkalmas szünetmentes tápforrásként, melyre az ismert inverterek nem alkalmasak.

A kimenő feszültség esése nem jelentős, megfelel a hasonló inverterek működésének, azonban a kimenő feszültség jelentős csökkenése esetén is tovább működtek róla a villanymotorok és más fogyasztók. Az elvégzett kísérletek azt bizonyították, hogy a berendezés által generált energia tulajdonságai különböznek a hagyományos villamos energiáról eddig vallott ismereteinktől.

Az egyik kísérlet az volt, hogy kommutátoros és örvényáramú motorokat, sőt izzólámpákat kapcsoltak a műszer kimenetére, és a 230 V feszültségű, 50 Hz frekvenciájú áramot adó vezeték, motortest és lámpatest szigetelés nélküli vezetékekkel merült a vízbe, és ott tovább működött. A vízből működés közben puszta kézzel emelték ki, miközben a fogyasztók tovább üzemeltek.

A feltalálók a prototípusokat oly módon alakították ki, hogy azok lényegi változtatások nélkül, akár sorozatgyártásra is alkalmasak. A készülékek tudományos szempontból is nagy jelentőségűek, szinte mindegyik tulajdonságuk egy-egy szélesebb alaptudományi kutatás igényét veti fel. Eddig ismeretlen villamos jelenségeket tapasztaltunk a bemutató alkalmával - mondja Petz Ernő kandidátus.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Napenergiával működtethetik számítógépeiket az indiai iskolák A zöld-energia néhol már ma is olcsóbb, mint a hagyományos