Itt a kiskapu, hol a kiskapu? - színlelt szerződést legalizálhat a munkaerő-kölcsönzés

Már csak 49 napjuk van a munkaadóknak arra, hogy a színlelt, tipikusan vállalkozási-megbízási típusú szerződéseket munkaszerződésekké alakítsák.
_{2004.05.12 07:38, Forrás: Világgazdaság}

_hirdetés

Most még nem kell rettegniük a munkaadóknak: a színlelt szerződéseket vizsgáló komolyabb adó- és a munkaügyi ellen-őrzések júliusig váratnak magukra. Az átmeneti időszakban többen kiskapukat keresnek, ilyen lehet például a munkaerő-kölcsönző közbeiktatása.

Már csak 49 napjuk van a munkaadóknak arra, hogy a színlelt, tipikusan vállalkozási-megbízási típusú szerződéseket munkaszerződésekké alakítsák, vagy olyan kiskaput találjanak, amely megóvja őket az akár több millió forintos bírságoktól. Legális megoldásnak tűnik a munkaerő-kölcsönzés azoknak a munkáltatóknak, akik továbbra sem akarják munkaviszonyban alkalmazni munkavállalóikat - állítja Gyepes Péter ügyvéd. Ezt a véleményt több szakember is megerősíti, így Molnár Gábor, a MŰISZ HR Kft. vezetője is, aki szerint ez az intézmény lehetőséget ad a foglalkoztatók számára a jogi visszásságok megoldására.

Ha a munkaadó az idén január 1. és június 30. között munkaszerződés nélkül vagy színlelt szerződéssel foglalkoztatott munkavállalót, és a hatóságok bírságot szabnak ki rá, ez a határozat nem hajtható végre, vagyis a kirótt összeget nem kell megfizetni - tájékoztatta a Világgazdaságot Békés András, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke. A munkáltatóknak azonban a továbbiakban vállalniuk kell a munkaszerződés keretében való foglalkoztatást, és a foglalkoztatottakat június 30-ig nyilvántartásba kell venniük.

Bár a kormány épp a munkaügyi és egyéb bírságok megfizetése alóli átmeneti mentességgel próbálja ösztönözni a munkaadókat a foglalkoztatás bejelentésére, úgy tűnik, ez az időszak inkább gondolkodási időt jelent a munkaadóknak.

Egyértelmű a helyzet, ha a munkáltató a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint átalakítja a színlelt szerződéseket, és bejelenti a munkavállalót. Alternatíva az is, ha a munkáltató megszünteti a színlelt szerződést, és nem köt újat, vagyis "felmond" a színlelt szerződéssel foglalkoztatott munkavállalónak.

Többen ezt a verziót fogják választani - véli Gyepes Péter. A bírság alól ugyan így megszabadulnak a cégek, azonban munkaerőre továbbra is szükségük lesz. A szakember szerint munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönző cég veszi munkaviszonyba a dolgozókat, így az adó- és járulékfizetés őt terheli, és nem a munkaerő kölcsönvevőjét, aki ténylegesen a napi feladatokat adja a munkavállalónak.

Míg a foglalkoztató számára a munkaerő-kölcsönzés 10-15 százalékkal jelent nagyobb költséget, addig a munkavállaló keresete a töredékére csökkenhet. Jogviszonya ugyan rendezettebb lesz, megszabadul a saját maga után fizetendő járulékoktól, az adminisztrációs terhektől, várhatóan azonban a foglalkoztató a kölcsönző díját is rajta spórolja majd meg.

Úgynevezett munkaügyi audit során tárja fel a munkáltatók hiányosságait és problémáit, így a színlelt szerződéseket is a Macz és Társa Személyzeti Tanácsadó Kft. A cég tapasztalatai szerint a munkaügyi ellenőrzések során több szerződésre is ráfogható, hogy színlelt szerződés, amely tényleges munkaviszonyt tartalmaz. Sok esetben a fogalmazás hibás, így ezeket jogszerűen át kell fogalmazni - véli Macz József ügyvezető igazgató. Ha azonban ténylegesen bújtatott szerződésről van szó, akkor mese nincs: legalizálni kell a szerződést.

A megoldáson azért sem árt gondolkodni, mert az amnesztia ugyan még tart, az APEH közleménye szerint azonban a második fél évtől kezdve ezek a jogviszonyok kerülnek a vizsgálatok középpontjába.