Adókedvezmény: az APEH nagyvonalúbb a bankoknál

Megkezdték a bankok a lakáshitelek után járó adókedvezmény-igazolások postázását. A beszámítható tételek köre bankonként eltérő lehet.
_{2004.02.04 10:20, Forrás: NAPI Gazdaság}

Alapértelmezésben az adókedvezmény az adóévben (ez esetben 2003. január 1-je és december 31. között) befizetett tőke-, kamat- és kezelésiköltség-törlesztés után jár. Ennek 40 százaléka, de legfeljebb 240 ezer forint kapható vissza, most utoljára, mert 2004-től ez a kedvezmény csökken. A tavaly kötött hitelszerződéseknél ezenfelül a hitel folyósításához kapcsolódó tételek is beszámítanak. A személyi jövedelemadóról szóló törvény ezeket járulékos költségeként említi, s a kezelési költség is ez utóbbiba tartozik.

Az APEH értelmezésében járulékos költség lehet a lakás értékét megállapító banki szakértő díja (értékbecslési díj) és a hitelfolyósításkor felszámolt egyszeri hitelfolyósítási díj - de csak akkor, ha a bank által kiadott igazolásban szerepel. A bankok gyakorlatára jellemző, hogy az ingatlan értékbecslési díját jellemzően nem veszik bele a szerződésbe, mert ezt a költségelemet jóval a szerződéskötés előtt kell megfizetni, így nem is számítható be a kedvezménybe.

Ezt a gyakorlatot folytatja az Erste Bank, az FHB és a HVB Bank. Ez utóbbi arról tájékoztatott, hogy a hitelbírálati díj vagy a késedelmi kamat sem tartozik ide. A K&H Banknál ellenben azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a szerződésben szereplő tételek között megtalálható a tőke, a kamat, a kezelési költség, a folyósítási jutalék és az adminisztrációs díj. (Ez lefordítható áthidalókölcsön-kamatnak is.)

Az OTP Bank tájékoztatása szerint a társaság üzletszabályzata értelmében az esedékes havi törlesztőrészletek a tőkén kívül a szerződésszerű teljesítés esetére érvényesítendő ügyleti kamatot és a kezelési költséget foglalják magukban. A törlesztőrészleteknek nem része a felmerülő értékbecslési díj, a folyósításkor felszámított folyósítási jutalék, valamint a rendelkezésre tartási jutalék; ezeket az összegeket a bank egyszeri díjként számolja el.

A járulékos költségek az APEH szerint akkor vehetők figyelembe, ha a hitelszerződés számszerűen meghatározza azokat, s ha az a törlesztés része. Ha a szerződés csak erre való utalást tartalmaz, s a banki üzletszabályzat rendelkezik a járulékos költségek mértékéről, azok akkor is figyelembe vehetők. Az APEH világossá teszi, hogy a kötelező életbiztosítási díj, valamint a közjegyzői díj nem tekinthető járulékos költségnek. Mindez igaz az állami kamattámogatású lakáscélú hitelekre, a lakás-takarékpénztártól felvett hitelre azonban nem (ellenben a lakástakaréktól felvett áthidaló hitelre már igénybe vehető). Munkáltatói lakáshitel után sem jár, ha azután a munkáltatót nem terheli adófizetés.

A kedvezményrendszer az idei évtől drasztikusan megváltozik. A jövőben csak az új lakás vásárlására szóló állami kamattámogatású hitelek után jár 40 százalékos adókedvezmény, használt lakás vásárlása vagy bővítés után csak 30 százalék, feltéve, ha a hitelösszeg az első esetben nem több mint 15 millió forint, a második esetben 10 millió forint. Ám mindkét esetben legfeljebb 120 ezer forint lehet a visszaigénylés maximuma. A jövőben a maximum csak 3,4 millió forint bruttó jövedelemig vehető igénybe teljesen, illetve 4,4 millióig, ha a házastárs 6 hónapnál tovább gyesen volt.

A kedvezményt a 3,4 millió, illetve 4,4 millió forint feletti jövedelem 20 százalékával csökkenteni kell. Így 4, illetve 5 milliós bérnél már nem jár. A kedvezmény a hitel első törlesztésének évében és még négy évig igényelhető. További komoly szigorítás, hogy a kedvezmény ezután nem osztható meg az adóstársak között. A kedvezmény egy magánszemély csak egy ingatlanhoz kapcsolódó egy hitelszerződése után jár.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Sulinetezőkre és cipőboltosokra vadászik az APEH