Kiss Péter: A nyugdíjreform két emberöltőre szól

A nyugdíjrendszer tervezett változtatásai két emberöltőre "berendezi a körülményeket" Magyarországon - jelentette ki Kiss Péter, szociális és munkaügyi miniszter egy hétfői szakszervezeti konferencián, Budapesten.
_{2006.10.30 13:54, Forrás: MTI}

_hirdetés

A miniszter szerint a nyugdíjrendszer átalakítását nem szabad addig halogatni, amikor már csak gyors és drasztikus beavatkozásokkal lehet hosszú távú fenntartását biztosítani. Az elkövetkező 5-8 évben az Európai Unió támogatásainak köszönhetően az ország megengedheti magának, hogy a jövővel foglalkozzon - mondta Kiss Péter.

Utalt arra, hogy a népességen belül jelenleg 28,6 százalék a nyugdíjasok aránya, ami 2050-re várhatóan csaknem 60 százalékra nő. Kifejtette: a nyugdíjrendszert úgy kell megváltoztatni, hogy a nyugdíjba vonulás ideje közelítsen a nyugdíjkorhatárhoz. Ma ugyanis az emberek 94 százaléka a nyugdíjkorhatár elérése előtt vonul vissza, 62 év helyett átlagosan az 58. életévet követően.

Az a cél, hogy a korai nyugdíjazás helyett érje meg munkában maradni a lehető legtovább - jelezte a miniszter. Hozzátette: a korlátozott munkaképessége miatt a korhatár előtt nyugdíjba vonuló mintegy 650 ezer ember számára pedig lehetővé kell tenni, hogy rehabilitációt követően visszatérjen a munkaerőpiacra. A következő uniós költségvetési időszakban mintegy 60 milliárd forintnyi európai uniós fejlesztési forrás jut a rehabilitációt biztosító rendszer kiépítésére - közölte Kiss Péter.

Beszélt a szakképzési rendszer átalakításáról is, amelynek egyes lépéseit a kormány ugyancsak EU-pénzek bevonásával képzeli el. A kormány a munkaerőpiac igényeinek megfelelően össze kívánja vonni a térségi szakképző központokat, amelyek kapacitását a piac az érdekképviseletek közösen határoznák meg.

Ezen kívül az ifjúsági szakképzésben indokolt lenne helyet adni a felnőttképzésnek is. Az intézmények így közvetetten visszajelzést kapnak a piaci igényekről - mutatott rá a miniszter. Kitért arra, hogy az ifjúsági szakképző intézményeknél a szakképzések akkreditációja ma nem kötelező, ezen is változtatni kell.

Kiss Péter szólt arról, hogy a kormányzati tervek megvalósítását lehetővé tevő, valamint a témához kapcsolódó egyéb jogszabály-módosítások a foglalkoztatási törvényt, a közszolgálati törvényt, a Munka törvénykönyvét (Mt), a munkaügyi ellenőrzésekről szóló törvényt, valamint a szakképzési törvényt érintik.

A változásokról a beszámoló alapján annyi derült ki, hogy foglalkoztatási törvény módosítása a szolgáltatói szervezet átszervezése miatt módosul, a jogszabály 2007 január elsejével lép életbe. A munkaügyi ellenőrzések szabályozása pedig azért szorul kiigazításra, mert eddig a bérezés ellenőrzését csak a minimálbérben részesülők esetén lehetett elvégezni.

Az MT módosításának koncepciója 2006 év végére válik véglegessé. A közszolgálati törvény módosítását pedig jövő év első felében tervezi a kormány, de az 2008-tól válik hatályossá- mondta Kiss Péter.