Az átszabott nyugdíj-szabályokkal rövidtávon csökkentenék az államkassza hiányát

A nyugdíjalap hiánya várhatóan eléri a hazai össztermék 2,4 százalékát az idén. Ennek a deficitnek kevesebb mint felét adják a magánpénztárakba fizetendő tagdíjak, a többi a jelentős, 4,5 százalékpontos járulékcsökkentés és a 13. havi nyugdíj számlájára írandó.
_{2006.10.19 11:20, Forrás: Népszabadság}

_hirdetés

Ez utóbbinak köszönhetően a nyugdíjak színvonala az utóbbi időszakban elérte az átlagkeresetek 64 százalékát. Ez a nyugdíjasok zöme számára még mindig igen szerény ellátást jelent, harmaduk - mintegy egymillió ember - 50 ezer forint körüli vagy az alatti nyugdíjat kap. Az államreformbizottság vezetője, Draskovics Tibor feltehetően ezért is hangsúlyozta egy minapi konferencián, hogy a már nyugdíjban lévők ellátásának, megszerzett jogosultságainak változtatása semmilyen módon nincs napirenden.

Az előre hozott nyugdíj feltételrendszerében ugyanakkor a tervezet számos szigorítást javasol. Jelenleg gyakorlatilag a jogosultak mindegyike él az előre hozott nyugdíjazás lehetőségével, ez ugyanis járadékukat nem csökkenti érzékelhetően. Teljes nyugdíjat kaphat ma az az 57 éves nő és 60 éves férfi, akinek legalább 38 évi szolgálati ideje van. Az előre hozott nyugdíjhoz minimálisan szükséges szolgálati idő ma 33 év, de ez 30 százalékkal alacsonyabb járadékot jelent. A nagyvonalú rendszer az oka annak, hogy - míg az irányadó nyugdíjkorhatár 62 év - a nőknél a nyugdíjazás valódi korcentruma 57,7 év, a férfiaknál 60 év. A nyugdíjreform során elfogadott törvény az előre hozott nyugdíjra jogosító legalacsonyabb életkort 2009-től egységesen 59 éves korban szabta meg.

A javaslat szerint a küszöb 60 évre emelkedne - illetve a férfiaknál maradna -, igaz, a nők számára némi fokozatosságot enged a tervezet. Ennek alapján az 1953 előtt születettek még a régi feltételekkel mehetnek előre hozott nyugdíjba, de 2013-tól az ő esetükben is 60 évre emelkedne az alsó korhatár. 2008-tól viszont már nőne az előre hozott nyugdíjhoz a minimálisan szükséges szolgálati idő - ezt 37 évben adják meg -, és csökkenne a mértéke attól függően, hogy hány évvel korábban veszi valaki igénybe a járadékot. Az irányadó - 62 éves - nyugdíjkorhatár előtt legföljebb egy évvel elmenőknél ez a "malus" havi 0,3 százalék, míg ezt meghaladó időnél 0,4 százalék.

Így a nőknél - akkor, ha nincs meg a 38 évi szolgálati idejük - 2008-ban a járadék 30 százalékos csökkentését jelentené. A férfiaknál ez a malus maximum 12 százalékot adna ki. A jogszabály azonban visszamenőleg nem lenne hatályos, tehát az idősebbek, ha addig nem éltek az előre hozott nyugdíj lehetőségével, még a régi szabályok szerint tehetik azt. Az előre hozott nyugdíjazás feltételeinek szigorításával párhuzamosan kedvezőbbé válnának a foglalkoztatási támogatások igénybevételének feltételei.

Az előre hozott nyugdíjra jogosultaknak választaniuk kellene: tovább dolgoznak vagy igénybe veszik az ellátást. A mostani adatok alapján nem sokan kényszerülnének döntésre - jelenleg 190 ezren kapnak előre hozott nyugdíjat, közöttük 12-15 ezren dolgoznak teljes munkaidős alkalmazottként. Az irányadó nyugdíjkorhatár felett mintegy 70 ezer nyugdíjas dolgozik. Az ő munkavállalásukat nem kívánják korlátozni.

A nyugdíj melletti kereset adóztatásának jövő évi változtatásán kívül (a jövedelem ismét beszámít az adóalapba) a nyugdíj mellett megszerzett jövedelmet is terhelné a 8,5 százalékos egyéni nyugdíjjárulék. Ennek fejében háromévente egy százalékkal emelkedne a nyugdíjas járulékalapul szolgáló jövedelme. Tegyük hozzá, hogy ez nem túl gáláns ajánlat, mert aktív korban átlagosan 1,5 százalékot ad hozzá egy-egy év a járadék kiszámításának alapjához.

A megemelkedett nyugdíjszínvonalat a jövő nyugdíjasain hozná be a tervezet. Igaz, az előrejelzések szerint, ha a megállapítási szabályok nem változnak, 2008-ban az induló nyugdíj - 39 évi szolgálati idő után, a 13. havi nyugdíjjal együtt - az utolsó évi nettó kereset száz százalékát tenné ki. Ezt a nyugdíjszínvonalat "mérsékelné" az, hogy 2008-at követően a nyugdíj kiszámításakor levonnák a számítási alapból az egyéni járulékokat is, ez ma mintegy tíz százalék. A részleges valorizációt pedig felváltaná a teljes valorizáció, tehát valamennyi korábbi jövedelmet a nyugdíjazás előtti év kereseti szintjére hoznának fel. Összességében ettől a két változtatástól évi 8-9 milliárdos megtakarítást remélnek 2009-től.