1978-as bérszínvonal napjaikban - ezt is megcsinálták!

A csökkenő magyar fizetések hamarosan elérik az 1978-as szintet. A megszorítócsomag hatására stagnálnak vagy még inkább csökkennek majd a reálbérek Magyarországon, pedig a fizetésünk vásárlóereje eddig is 40 százalékkal maradt el a nyugat-európai átlagtól.
_{2006.06.28 11:24, Forrás: Magyar Nemzet}

_hirdetés

Bogár László közgazdász szerint a magyar bérszínvonal az 1978-as szintre süllyedhet, miközben az árak nyugatiak. Bérbefagyasztás, adó- és járulékemelések, mindez a forint árfolyamának zuhanásával párosítva, növekvő energiaárak. Mindezek alapján nem nehéz megjósolni, hogy hazánkban az átlagbérek a korábbi években tapasztalt növekedése megáll, sőt visszaesés várható. A liberális gazdaságpolitikusok szerint ez kedvező fejlemény, hiszen a hazánkban előállított termékek árában csökken az élőmunkára fordított összegek részaránya, ez pedig a versenyképességet javító tényező. Egészen másként látja mindezt Bogár László közgazdász: szerinte a rendszerváltás rendszere megbukott, az ugyanis nemhogy javított volna az átlagember létfeltételein, inkább rontott. Ferge Zsuzsa szociológus tegnap közzétett adatai szerint jelenleg a lakosság 55 százalékát teszik ki a szegények és a szegénység felé sodródók, akik a tervezett megszorításokból semmilyen többletterhet nem képesek vállalni.

Az eredendő hiba akkor következett be, amikor a rendszerváltást vezénylő elit az új helyzetben nem kezdeményezett tárgyalásokat a nemzetközi tőkés hatalmakkal, és nem alkudott ki valamivel jobb feltételeket. A ma is kormányzó elit sem morálisan, sem intellektuálisan nem ismerte fel, hogy kötelessége legalább megkísérelni azt, hogy alkura kényszerítse a globális erőket. Az eredmény az lett, hogy miközben a hazai árak - vagyis a munkaerő újratermelésének költsége - nemzetközi szinten állnak (lásd a 300 forintos benzinárat), a munkabér mértéke, a vásárlóerő szempontjából nézve, alig változott. Bogár László szerint a 2008-as bérszínvonal megegyezik majd az 1978-as átlagbérrel, ráadásul azóta sokszorosára nőtt a különbség a legjobban és legrosszabbul fizetett alkalmazottak jövedelmei között. Vagyis a kiskeresetűek ma sokkal rosszabbul élnek, mint a Kádár-rendszer utolsó két évtizedében.

A mai közbeszéd kedvelt kifejezése a fenntartható fejlődés. A magyar munkaerőt viszont szinte "külszíni fejtéssel" termelik ki, ami ezzel ellentétes folyamat. A multinacionális cégek úgy használják a magyar iskolarendszer által kibocsátott legjobb munkaerőt, hogy nem járulnak hozzá a képzési költségekhez. A magyar kormány pedig most épp azon munkálkodik - fejtegette a közgazdász -, hogy az úgynevezett humán újratermelés költségét az egyénekre terhelje. Ezzel teljessé válik a magyar lakosság kisemmizése, s ez egyúttal a képzett és egészséges munkaerő újratermelődését is akadályozza. Az a törekvés, amely a versenyképesség szempontjának rendel alá mindent, amerikai eredetű gondolat. Európában a második világháború utáni német és francia politikusok felismerték, hogy a tőkének ki kell egyeznie a munkával azért, hogy biztosított legyen a fenntartható fejlődés. Az Amerikai Egyesült Államoknak azonban nem érdeke, hogy erős versenytársat neveljen magának, ezért fékeket épített be, és megosztottságot idézett elő az EU-ban - vélekedett Bogár László. Mit kapunk a pénzünkért?

A statisztikák szerint a magyarországi keresetek az uniós bérek 60 százalékát érik el, ugyanakkor nominálértékben - ha átszámítjuk euróra a forintösszeget - csak 30 százalékát. Gazdaságkutatók 25 évre becsülik azt az időt, amíg a magyar keresetek vásárlóértéke eléri az átlagos európai bérekét.