Csak lassan a testtel!

Magyarországra szabta új eszközét az IMF?

Nem váltott ki nagy visszhangot a Nemzetközi Valutaalap (IMF) múlt heti bejelentése idehaza, miszerint fokozza és fejleszti hitelezési tevékenységét annak érdekében, hogy megakadályozza újabb válságok kialakulását.

_{2010.09.07 13:53}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

Pedig akár magyarországi vonatkozása is lehetne az ügynek, miután a nemzetközi szervezet egyúttal új hitelprogramot indított útjára. Egyes elemzők ugyanis úgy vélik, hogy az IMF egyenesen Magyarországra szabta az új eszközt, más közgazdászok viszont esélytelennek tartják, hogy hazánk szükség esetén részesüljön az elővigyázatossági hitelvonalból (PCL).

Mit is csinált az IMF múlt héten?

Egy héttel ezelőtt fontos bejelentést tett a Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsa. Ezek szerint az újabb pénzügyi válságok kialakulásának megelőzése érdekében bővíti és fejleszti a rendelkezésére álló hitelezési eszközeit, melyek közül két elemet emelnénk ki:

1. Megváltoztak a 2009. márciusában létrehozott rugalmas hitelprogram (Flexible Credit Line, FCL) paraméterei: eltörölte a hitelkeret felső határára vonatkozó megkötést (az ország IMF-kvótájának 1000%-a) és a hitelkeret futamideje akár 2 év is lehet.
2. Új hitelcsomag létrehozása PCL (Precautionary Credit Line), elővigyázatossági hitelkeret néven.

FCL, PCL - Mi áll a rövidítések mögött?

A Nemzetközi Valutaalap által tavaly megalkotott rugalmas hitelkeret (FCL) több feltörekvő piaci országnak is fontos "mankót" jelentett a globális pénzügyi válság idején - emlékeztetnek friss, az IMF múlt heti döntéséről szóló kommentárjukban a Nomura elemzői.

Peter Attard Montalto és Ann Wyman az FCL kapcsán megjegyzik, hogy ezt a hitelkeretet azok az országok vehették, illetve vehetik igénybe, amelyek stabil gazdasági fundamentumokkal rendelkeznek és fegyelmezett gazdaságpolitikát tudnak felmutatni.

Az FCL azzal a céllal jött létre, hogy a szilárd lábakon nyugvó feltörekvő gazdaságok rendkívüli körülmények között (pénzügyi piacokon keresztül bekövetkező fertőzés ellen) is képesek legyenek magukat finanszírozni. Eddig Lengyelország, Mexikó és Kolumbia (alábbi térképünkön lila színnel jelölt hitelmegállapodások) élt az IMF által 2009-ben létrehozott lehetőséggel, igaz egyikük sem hívott le a rendelkezésre álló hitelkeretből (de meghosszabbította a hitelkeret futamidejét).

Úgy tűnik, hogy a többi ország nem vállalja fel az IMF-hitel okozta megbélyegzést a lehetséges forrásért cserébe - fogalmaznak a Nomura londoni közgazdászai, akik ezúttal is hangsúlyozzák: az FCL "platinának" is tekinthető a többi hitelkerethez képest, mivel csak a legjobbaknak jár.

Peter Attard Montalto és Ann Wyman úgy vélik, hogy a múlt héten létrehozott elővigyázatossági hitelkeret (PCL) a készenléti hitelkeret (SBA, amelyet Magyarország is igénybe vett 2008 őszén) és a rugalmas hitelvonal (FCL) között helyezkedik el: - a rugalmas hitelvonallal ellentétben a PCL igénybevétele előzetes feltételekhez kötött - a PCL-re alkalmas országok szintén kiszolgáltatottak lehetnek 1-2 szempont alapján Ezzel egyetért Pasquale Diana, a Morgan Stanley elemzője is.

Az új hitelkeret, a PCL lényegében egyfajta hibridnek nevezhető az SBA és az FCL tekintetében. A Nomura elemzői arra a következtetésre jutnak, hogy az új hitelkeret feltételeinek több ország is megfelelhet, mint az FCL esetében, ezért hatásos eszköz lehet az IMF kezében, amivel megakadályozhatja a fertőzések tovagyűrűzését.

A Morgan Stanley elemzője eközben a PCL jelentősége kapcsán azt hangsúlyozza, hogy az IMF ezzel a hitelkerettel kívánja ösztönözni az országokat arra, hogy vegyék igénybe jelentősre duzzadt erőforrásait, mivel ezek a programok hozzájárulnak a refinanszírozási kockázatok csökkentéséhez és a befektetői bizalom erősödéséhez.

A Nomura szakértői nem lepődnének meg azon, ha egy ország hamarosan bejelentkezne az új programra, tekintettel arra, hogy az FCL tavaly márciusi megalkotását követően Mexikó már áprilisban döntött a hitelkeret igénybevételéről.

A teljes cikk ITT olvasható!