Megint gazdasági növekedést ígérnek - 2011-től

Bajnai az ország átadására készül - szerinte stabil állapotban

Bajnai Gordon szerint gazdasági értelemben stabil, biztonságos állapotban adják át az országot a következő kormánynak. A miniszterelnök az MTI-nek adott interjújában hangsúlyozta: ha folytatódik a tavalyi fegyelmezett gazdálkodás, 2011-től beindul a gazdasági növekedés,

_{2010.01.03 13:58MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Az utolsó napig felelősségteljes és aktív kormányzást folytatunk - jelentette ki a kormányfő. A válságkezelést az utolsó napig végigviszi, mert a válság nincs tekintettel politikai ciklusokra, kampányidőszakokra, nem vár, amíg a politika mással van elfoglalva.

Ezzel a gyors gyarapodással nyeri majd el értelmét az áldozatvállalás, amelyből Magyarország minden polgára részt vállalt 2009-ben és 2010-ben, amiért mindenkit köszönet illet - tette hozzá.

A válságkezelés kényszerűen fájdalmas lépései mellett sikerült összetartani a magyar társadalmat, megvédeni "az élet kereteit adó" nagy rendszereket, a munkát, a szociális gondoskodást, a válság elleni küzdelemben pedig érvényesíteni a szolidaritás elvét - hangsúlyozta a miniszterelnök. Bajnai Gordon véleménye szerint 2009-ben a kormány megmutatta: az intézmények pazarlásának megakadályozásával elérhető a kitűzött cél, és az ígéreteit betartó ország vissza tudja szerezni a bizalmat.

Így kell tenni 2010-ben is: még nem lehet többet visszaosztani, hiszen az idén érvényesül majd csak a válság teljes hatása, csaknem egy hónapnyi nemzeti jövedelem esik ki, ennyivel kevesebből kell megélnie az országnak. Ezért ez az év csak arról szólhat, hogy hogyan fogják azt bizonyos értelemben - "hadi gazdálkodással" végigcsinálni. "Ez nagyon nehéz lesz ennek a kormánynak is, és nagy fegyelmezettséget kíván attól is, aki váltja majd".

A kormányfő úgy látja, ha fegyelmezett gazdálkodás lesz az idén is, akkor megmarad az ország iránt visszatért bizalom, és így 2011-től beindul a gazdasági növekedés, amely 3,5-4 százalékos lehet; szigorú költségvetéssel és további jelentős átalakítások eredményeként pedig tartóssá is válhat.

Mint mondta, ha a következő kormány a most megkezdett utat folytatja, akkor a következő négy év alatt összességében nagyjából 2.000 milliárd forint többletjövedelemmel gazdálkodhat. Felhívta a figyelmet arra, hogy tanulni kell a válságból, és "nem osztogatni, hanem bölcsen beosztani kell ezt a kétezer milliárdot".

Szerinte ezt a pénzt három dologra kell költeni: a múltra, azaz az adósságcsökkentésre; a jelenre, vagyis arra, hogy jobb, igazságosabb közszolgáltatást lehessen nyújtani; és adni kell a jövőnek is ebből a pénzből, mert a jövő, a fenntartható növekedés múlik azon, hogy lehet-e tovább csökkenteni adókat, és kordában tartani a hiányt.

Arra a felvetésre, hogy ezt a kétezer milliárdot majd elígérik a pártok a választási kampányban, úgy reagált: ő annak örülne, ha csak ennyit ígérnének el, de ezt "tételesen" tennék.

Vagyis minden párt végre egyszer világosan kiszámolná, mire lehet elég ez a pénz, majd pontosan megmondaná, mire költené. Az emberek pedig ezek alapján választanának, és később ilyen programot kérnének számon a győztestől - jegyezte meg.

Bajnai Gordon leszögezte: ha megint 6.000-7.000 milliárd forintot ígérnek el a pártok a kampányban, és ha valaki olyan ígéretekkel nyeri meg választást, olyan mandátummal szerez többséget, amelyet nem tud betartani, akkor "valóban baj lesz"; és a győztes majd azon törheti a fejét, hogy kire is kenje ezért a felelősséget. Kiemelte: a következő kormánynak, bárki is alakítsa azt, az lesz a dolga, hogy a közjót a részérdekek elé helyezve tovább erősítse a közintézményeket.

Ma ugyanis sok esetben a részérdekek maguk alá gyűrik a köz érdekének érvényesülését. Ez ellen pedig tűzzel-vassal küzdenie kell a mindenkori kormányzatnak.

Véleménye szerint ma Magyarországon nagyon sok közintézmény nem arról szól, ami a cégtáblájára van írva, vagyis az intézmény működése sok esetben inkább az azt irányítók érdekeiről szól, és nem azokról, akikért azt létrehozták. Arra a felvetésre, hogy érdemes lenne-e összehívni a Nemzeti Csúcsot, amit Dávid Ibolya, az MDF elnöke kezdeményezett nála, a miniszterelnök úgy válaszolt: a kezdeményezés a választásokról szól, ezért ezt nem ő, hanem a köztársasági elnök tudná megtenni, de véleménye szerint lenne értelme.

A kormányfő ezt azzal indokolta, hogy a pártok egy ilyen értekezleten megegyezhetnének abban, hogy a választásokon milyen közös minimumot tartanak be, vagy például milyen magatartási kódexet követnek.

Bajnai Gordon ezzel összefüggésben megismételte azt is: biztosítani fogja, hogy a Magyar Köztársaság pénzügyei "nyitott könyvként" elérhetőek legyenek valamennyi, a választásokon résztvevő demokratikus párt számára. Az ő legitim képviselőiknek lehetőséget adnak arra - akár többször is -, hogy "belenézzenek a könyvekbe".

Ennek az az értelme, hogy "ugyanarról a tudásbázisról ígérhessen mindenki, később pedig ne mondhassák azt, hogy "csontvázak" vannak a szekrényben - hangsúlyozta.

Arra a kérdésre, hogy van-e jelentősége annak, hogy azoknál a pártoknál, amelyek lehetőséget kapnak a pénzügyi-gazdasági betekintésre, a demokratikus szót használja, azt felelte: a Jobbikot nem tekinti demokratikus pártnak. Bajnai Gordon ezt a kijelentését magyarázva kitért arra: természetesen elismeri a Jobbiknak azt az alkotmányos jogát, hogy indulhat a választásokon, de szerinte az elmúlt évszázad megmutatta, a demokrácia ellenségei is hatalomra vagy részhatalomra juthatnak a demokrácia eszközeivel élve és azokkal visszaélve.

"A Jobbikot egy olyan nézetrendszerű pártnak tartom, amelyet karanténba kellene zárni valamennyi demokratikus erőnek, és elhatárolódnia tőle. Én magam semmilyen módon nem szeretnék hozzájárulni ahhoz, hogy az ő nézeteiket legitimáljuk Magyarországon" - jelentette ki.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter