Pénzintézeteket rangsoroltak

Az OTP vezet a közép-európai bankok ranglistáján

A Deloitte évente elkészített "Régiós 500" felmérésének részeként idén is felállította Közép-Európa legnagyobb pénzintézeteinek rangsorát.

_{2009.10.01 18:43ma.hu}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

A tanulmány bankszektort vizsgáló fejezete megállapítja, hogy bár a közép-európai bankok a 2008-as esztendőt a válság ellenére is sikeres évként könyvelhetik el, 2009 első hónapjai már egészen más kilátásokat tartogattak a szektor számára.

Fülöp András, a Deloitte Zrt. Pénzintézeti szektorának vezető partnere elmondta: A Régiós 500 tanulmány megállapítása szerint valódi törésre 2009 elején került sor, amikor a tőzsdei bankértékelési mutatók mindenkori rekordmélységeket mértek, a bankvezetők figyelme pedig a nyereségesség, illetve a növekedés helyett inkább a meglévő portfóliók kezelésére, betét-hitel arány javítására, túlélési stratégiák kidolgozására és a kinnlevőségek behajtására összpontosult.

A Deloitte elemzése azt mutatja, hogy a behajthatatlan hitelek mértéke növekszik, miközben a hitelek és betétek aránya kismértékben javul, továbbá a kamatrés és a díjbevételek növekednek. A Deloitte Zrt. szakértője hozzátette: Habár a szereplők összetétele nem változott a közép-európai bankok „top 10”-es listáján 2008-ban, néhány jelentős átrendeződésnek mégis tanúi lehettünk.

Az OTP visszaszerezte a vezető pozícióját a tavalyi első cseh CSOB-tól, mivel utóbbi a hitelek korlátozására és kintlévőségeinek csökkentésére kényszerült anyabankja, a KBC pénzügyi stabilitása érdekében. A korábbi második helyezett Pekao Bank most a negyedik helyre esett vissza mérlegfőösszegének csökkenése miatt. A cseh Česká spořitelna és a lengyel PKO a második, illetve a harmadik helyre tornázták fel magukat.

A mérlegfőösszeget tekintve a lengyel BRE Bank volt a „top10” egyetlen bankja, amelyik növekedést tudott felmutatni a március 31-ével végződő egy éves időszakban. A Pekao Bank lett Közép-Európa legjövedelmezőbb bankja, megelőzve ezzel a kategóriát korábban vezető OTP-t. A BCR érte el a legmagasabb profitnövekedést a „top10” bank közül annak köszönhetően, hogy megkétszerezte eredményét - a bank profitjában azonban torzulást eredményezett biztosítójának eladása.

Fülöp András kiemelte: A régió 50 legnagyobb bankjának átlagos eszközérték-növekedése 2008-ban euróban mérve 10 százalékos volt, helyi valutában számítva pedig körülbelül 21 százalékos. 2008-ban a legnagyobb közép-európai bankok 84 százalékának (42 banknak) növekedett a mérlegfőösszege, és csupán 25 bank jelentett a 2007-es adatánál alacsonyabb nettó nyereségességi adatokat. 2009 első negyedévében azonban a helyzet gyökeresen megváltozott.

Ennek az időszaknak az eredményei azt mutatják, hogy a bankok eszközértéke éves összehasonlításban átlagosan 3 százalékkal, 2008. december végéhez képest pedig 6 százalékkal csökkent. A 2009-ben negyedéves adatokat szolgáltató 36 bankból körülbelül 29-nek a mérlegfőösszege csökkent 2008 végéhez viszonyítva. A 2009. első negyedévi nettó eredmények átlagosan 66 százalékkal alacsonyabbak voltak, mint a 2008-as év azonos időszakában. A korlátozott hitelezési tevékenység és céltartalékok szintén hozzájárultak a közép-európai pénzintézetek veszteségeihez. 2008-ban az 50 legnagyobb közép-európai bank közül egy sem jelentett nettó veszteséget, 2009 első negyedévében viszont e pénzintézetek 14 százaléka igen.

A Deloitte Zrt. szakértője elmondta: A bankszektor pénzügyi helyzete a régió összes országában hasonlónak tűnik. 2009 első negyedévében a magyar bankok nettó kamateredménye 6 százalékkal, adózott eredménye pedig több mint kétharmadával (majdnem 70 százalékkal) csökkent. Mindeközben a lengyel bankok nettó kamateredménye 24 százalékkal csökkent, a céltartalékok költsége hatszorosára nőtt, az adózott eredmények pedig mindezek következtében 63 százalékkal csökkentek.

A legnagyobb cseh bankok behajthatatlan hitelekre fordított céltartalékainak költségei csaknem háromszorosára növekedtek, adózott eredményük pedig 14 százalékkal csökkent.

Fülöp András közölte: Ranglistánk jövő évi, következő kiadása valószínűleg képes lesz megmutatni, mekkora léptékű pusztítást végzett a válság a régióban. De a számok mellett igazán a jelen nagy kérdése, hogy az eddig gyors növekedésre alapuló banki kultúrát az egyes bankok milyen mértékben tudják átalakítani a jelen kihívásaira. Van azonban egy lényeges különbség az amerikai és brit, valamint a közép-európai bankválság között: Az előbb említett országokban a pénzintézetek okozták a válságot, míg Közép-Európában a reálgazdaság problémái és a nyugati anyacégek erőteljes régióbeli befektetései növelték meg a helyi pénzügyi rendszer kockázatait. Bár a közép-európai bankoknak csak kevéssé kell másodlagos jelzálogpiaci válsággal érintett eszközökre hagyatkozniuk, a szektor még mindig rendkívül sérülékeny. Ennek következtében a háztartások és vállalatok hitellehetőségei régiószerte meglehetősen szűkösek, ami sok országban csak tovább mélyítette a válságot.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter