Bérplafon bevezetését javasolják

Törvénymódosítást nyújt be az MSZP a fizetések maximálásért

Egy-két héten belül elkészül az MSZP-frakció azzal a törvénymódosítási javaslattal, amely szerint a válság alatt a többségi tulajdonú állami, önkormányzati cégek, közmédiumok dolgozói nem kereshetnek többet a jegybankelnök fizetésének negyedénél - közölte Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke.

_{2009.09.21 19:14MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Lendvai Ildikó elmondta: a bérplafont törvénnyel állítaná be a párt kérésére a szocialista frakció, a jogszabály előreláthatóan január 1-jén lépne hatályba. Arra a kérdésre, hogy meddig élne az új szabály, mit jelent az a kitétel, hogy "a válság alatt" legyen bérplafon, a pártelnök azt válaszolta, hogy többféle megoldás is lehetséges. Az MSZP első embere szerint a válság elmúltával a következő parlament mérlegelhetne, hogy hatályon kívül helyezi-e a szigorúbb szabályokat.

De - fűzte hozzá - a beterjesztendő törvényjavaslat követhetné a 13. havi nyugdíj felfüggesztésénél alkalmazott elvet is: a nyugdíjprémiumot a gazdasági növekedés mértékéhez kötötték. Lendvai Ildikó nem tart attól, hogy az érintett cégeknél nem lesznek versenyképesek a fizetések, mint mondta: a javasolt plafon magas, a "jegybankelnöki fizetés negyede még mindig versenyképes fizetés a vállalatoknál". (A Magyar Nemzeti Bank elnöke jelenleg havonta bruttó 8 millió 11 ezer 800 forintot keres.)

Ha valaki úgy érzi, hogy plafont árnyalni kell módosító javaslatokkal, ezt majd megteheti, de azt szándékosan nem úgy jelöltük, hogy "bárkinek a fejét betörje", csak egy ésszerű határt jelentsen - közölte a pártelnök. Kiemelte: bíznak abban, hogy a törvényjavaslatnak az MSZP-n kívül is lesznek támogatói a parlamentben, miután minden párttól azt hallani, hogy ahol kirívóan magasak a fizetések, ott csökkenteni kell. Ki fog derülni, hogy mindenki csak a más portája előtt söpröget, vagy komolyan gondolja, például az önkormányzati vállalatok vagy a közmédiumok esetére is a fizetések csökkentését - tette hozzá.

Lendvai Ildikó leszögezte, hogy a törvényi rendelkezés amolyan vis major lehet a bírósági ítéletekben is, hiszen részben fennálló szerződésekről és jövedelmekről van szó. Az MSZP reméli, hogy a javaslat az önkormányzati vállalatokra is kiterjedhet, hiszen olyan viszonyítási pontot alkalmaz abszolút bérplafonnak, amit annak idején a Fidesz határozott meg - szögezte le a pártelnök. Felhívta a figyelmet: 2001-ben a Fidesz-kormány idején született törvény betonozta be a jegybankelnök fizetését, majd kötötte hozzá a PSZÁF elnökének fizetését is. Kérdésre válaszolva elismerte, ma törvényesek ezek a fizetések, nem arról van szó, hogy bárki törvénytelenül jutott volna hozzá az összegekhez. Mint mondta: a kérdés az, hogy jó-e a törvény, és válság idején nem érdemes-e szigorúbb és kemény korlátokat állítani. Az MSZP szerint érdemes - jelentette ki. 

Az abszolút bérplafonnál az érintett cégeknél senki nem kereshetne többet, de ezen belül a törvényjavaslat tartalmaz majd még részletesebb és életszerűbb szabályozást is. Így az abszolút bérplafon mellett azt is megszabná, hogy mekkora tulajdonnagyság, forgalom, vállalati vagyon esetén kellenének még részletesebb szabályok is - mondta Lendvai Ildikó, kiemelve: ezeknek a szabályozóknak, fizetési szinteknek mind a plafon alatt kellene elférniük.

Lendvai Ildikó vasárnap jelentette be: MSZP azt kezdeményezi, hogy állítsanak be bérplafont a válság idejére a többségi állami és önkormányzati tulajdonú vállalatok és a közpénzből finanszírozott közmédiumoknál: fizetésük a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke törvény által meghatározott fizetésének 25 százaléka legyen. Az MSZP emellett azt is kezdeményezi, hogy a közszférában titoktartási kötelezettség címén "lelépési díjat" fizetni csak nagyon indokolt esetben lehessen.

A szocialisták szorgalmazzák azt is, hogy a közszféra vállalatainak tulajdonosai, az önkormányzatok és a közmédiumok esetében pedig a közalapítványi kuratóriumok ellenőrizzék a prémiumfeltételeket. A kuratóriumok akár peres úton semmisítsék meg azokat a megállapodásokat, amelyek alapján a prémium teljesítmény nélküli fizetéskiegészítésként szolgált - javasolja az MSZP.

Az MSZP kezdeményezései között van az is, hogy a közpénzekből gazdálkodó vállalatok tulajdonosai végezzenek azonnali összehasonlítást a piaci szférában működő, hasonló funkciójú vállalatok vezetőinek javadalmazásával és teljesítményével.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter