Az MSZP és a lelépési díj

Lendvai: legyen bérplafon az állami, önkormányzati cégek vezetőinél

Az MSZP azt kezdeményei, hogy állítsanak be bérplafont a válság idejére a többségi állami és önkormányzati tulajdonú vállalatok és a közpénzből finanszírozott közmédiumok vezetőinél: fizetésük a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke törvény által meghatározott fizetésének 25 százaléka legyen.

_{2009.09.20 16:28MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Erről Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke közleményben tájékoztatta az MTI-t vasárnap. Az MSZP emellett azt is kezdeményezi, hogy a közszférában titoktartási kötelezettség címén „lelépési díjat” fizetni csak nagyon indokolt esetben lehessen. A dokumentum szerint a szocialisták szorgalmazzák azt is, hogy a közszféra vállalatainak tulajdonosai, az önkormányzatok és a közmédiumok esetében pedig a közalapítványi kuratóriumok ellenőrizzék a prémiumfeltételeket.

A kuratóriumok akár peres úton semmisítsék meg azokat a megállapodásokat, amelyek alapján a prémium teljesítmény nélküli fizetéskiegészítésként szolgált - javasolja az MSZP. Az MSZP kezdeményezései között van az is, hogy a közpénzekből gazdálkodó vállalatok tulajdonosai végezzenek azonnali összehasonlítást a piaci szférában működő, hasonló funkciójú vállalatok vezetőinek javadalmazásával és teljesítményével.

"Hasonlítsák össze például az adott önkormányzati vállalat és a településen működő más vállalatok, a MÁV és a GYSEV, a közmédiumok és a média területén működő más társaságok vezetőivel szembeni követelményeket és azok jövedelmeit" - szól a közlemény. A tulajdonosok akadályozzák meg, hogy az állami, önkormányzati, közalapítványi tulajdonú társaságok vezető alkalmazottai valódi elvárások nélkül vagy tényleges feladataik megszűnte után „kegydíjként” részesüljenek a piaci szféránál magasabb jövedelmekben - kérik az MSZP-sek.

Lendvai Ildikó a közleményben leszögezi, hogy amióta a kormány elrendelte az állami és önkormányzati vállalatok vezetői juttatásainak közzétételét, a köztévétől a debreceni vállalatokon át a BKV-ig eddig gondosan titkolt összegek kerültek nyilvánosságra.

Az MSZP szerint az adózó állampolgárnak joga van ehhez a nyilvánossághoz, ezért elfogadhatatlan, ha némely vállalat esetében valóságos rejtvényfejtés kell az eligazodáshoz - fogalmaz a pártelnök. Hozzáteszi: a vállalatok vezetőinek és tulajdonosainak kötelessége, hogy ne csak a jogszabály betűjét, hanem szellemét és szándékát is érvényesítsék, valamint tegyék mindenki számára érthetővé és elérhetővé az adatokat. A pártelnök azt írja, hogy a nyilvánosság csak az első lépés, de a második lépés sem merülhet ki a jogsértések megszüntetésében és a szerződések átvizsgálásában.

"Többre van szükség. Nem egyenlősdire, de arányosságra és a világválság idején elvárható méltányosságra is" - fogalmaz Lendvai Ildikó. A bérplafonról szólva a pártelnök megjegyzi: a közvagyont megtestesítő társaságok körében az egyik legfelelősebb poszt az MNB elnöki tisztje, amely ezért alkalmas viszonyítási pont lehet. A MNB vezetőinek jövedelmét még a 2001-es törvény betonozta be, majd szintén a Fidesz-kormány ezt a PSZÁF elnökére is kiterjesztette; ennek nyomán távozhatott a hírek szerint, bírósági döntés alapján, 350 millió forinttal posztjáról Szász Károly - olvasható a közleményben.

Az MSZP azt javasolja, hogy Járai Zsigmond és Szász Károly fizetési szintjének negyedét határozzák meg a válság idejére bérplafonként az állami és önkormányzati vállalatok, közmédiumok esetében. A külön jutalmak és a prémiumok kapcsán Lendvai Ildikó megjegyzi, hogy az csak extra teljesítményért járhat.

"Arcátlanság, ha a közpénzekből szinte automatikusan teljesíthető feltételekkel burkolt bérkiegészítésként rendszeresen járnak jutalmak és prémiumok" - fogalmaz a pártelnök. A közpénzekre nem kevésbé, hanem jobban kell vigyázni, mint a magánpénzekre - véli a pártelnök, hozzátéve: ahol közpénzeket kezelnek, ott alapkövetelmény az átláthatóság és a nyilvánosság

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter