"Aki nem hisz a csodákban, az nem realista"

10 éve halt meg André Kostolany, a tőzsdepápa

"Aki nem hisz a csodákban, az nem realista" - vallotta a tíz éve, 1999. szeptember 14-én elhunyt André Kostolany magyar születésű francia-amerikai pénzügyi szakember, tőzsdeguru.

_{2009.09.12 12:53MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

1906. február 9-én született Budapesten Kann Endre néven, egy zsidó szeszgyáros és városi tanácsos fiaként, s bár már születésekor megkeresztelték, gyökereit soha nem tagadta meg. André már 13 évesen devizával üzletelt, a gimnáziumban egyebek közt Teller Edével koptatta az iskolapadot.

Járt a kereskedelmi és zeneakadémiára, az egyetemen művészettörténetet és filozófiát hallgatott, még közgazdasági diplomája is volt, bár ezt ügyesen titkolta. 1924-ben Párizsba utazott, ahol megismerte és megszerette a tőzsde világát, s bróker lett. 1939-ben pénzét Amerikába utalta, s amikor a német csapatok megközelítették Párizst, maga is a tengerentúlra menekült.

Házassága révén megszerezte az állampolgárságot, pénzügyi céget alapított, a honvágy ellen Hitler-portrét rakott a falra. Vagyonát és hírnevét azzal alapozta meg, hogy negyedáron vett 1930-ban kibocsátott német kötvényt, mert szinte egyetlenként bízott benne, hogy a megvert Németország fizetni fog.

Az ügylet harmincötszörös haszonnal zárult. Hasonló módon Gorbacsov idején cári kötvényt vett egy százalékon, és névértéken adta el azokat. Kostolany többször elvesztette mindenét, ám töretlenül bízott a dollár erejében, s mindig újra felemelkedett, végül a spekulánsok guruja lett. 1948-tól újból Európában élt, tőzsdeszemináriumaira tódult a közönség, lévén hogy magyarul, németül, angolul, franciául is csípősen szókimondó és nagy anekdotázó volt. (Jellemző mondása szerint "A szívem balra található, a fejem jobbra figyel, a pénzem pedig Amerikában van.")

Kilencvenkét évesen, 1999. szeptember 14-én halt meg, tele tervekkel és optimizmussal. Haláláig lelkes magyar patrióta maradt, hírneve segített népszerűsíteni a hazai papírokat és a budapesti tőzsdét, amelynek tiszteletbeli elnöke volt. A magyar nyelv és irodalom szerelmese, lelkes zene- és operabarát volt, magyar impresszionista képeket gyűjtött. Tizenkét könyve jelent meg kilenc nyelven, összesen másfél-két millió példányban. Kostolany a verseny, a játék híve volt, az üzletet az ember megmérettetésének tartotta. Úgy vélte, az árfolyamra nem az események, hanem a közönség reakciói hatnak, sokszor idézte Newtont, aki maga is tőzsdézett, s tapasztalatait így összegezte: "az égitestek útját centiméterre és másodpercre pontosan ki tudom számítani, de azt nem, hogy az őrült tömeg merre befolyásolja az árfolyamot".

Szerinte minden tőzsdetipp manipuláció, ha ő kapott tippet, mindig az ellenkezőjét tette. A közgazdász végzettséget kevésre becsülte, többre a kockázatvállalást és az improvizációs készséget, legfontosabbnak pedig a szerencsét tartotta. Szédületes pályafutásáról azt mondta: "Üzleteim 49 százalékát elrontottam, s csak 51 százalékban cselekedtem helyesen. A 2 százalék különbségben rejlik az eredmény."

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter