Egész Németország nassol

Több csokinyuszi fogy, mint karácsonyi mikulás

Válság ide vagy oda, a legfrissebb statisztika szerint még soha nem fogyott annyi csokinyuszi Németországban, mint az idei húsvét előtt. A karácsonyi télapó pedig - legalábbis ami a keresletet illeti - egyszerűen elbújhat a csokoládéból készült különböző húsvéti "nyuszivariációk" mögött.

_{2009.04.09 08:32}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

Mindez jelzi, hogy Németország javában készül az ünnepre, még ha az hangulatát tekintve el is törpül a karácsony mögött. A húsvét az országban elsősorban a gyermekeké, akiket szüleik mindenekelőtt csokoládéval örvendeztetnek meg.

A csokoládé mellett apró játékok és könyvek kerülhetnek a kis kosárkába, ahová a nyuszi az ajándékot rejti. Amit azután a szülők rejtenek el jó idő esetén a kert, rosszabb időben pedig a lakás egyik zugába. A gyermekek pedig húsvét vasárnapjának reggelén lázasan kutatják azt. A németországi húsvét egyik legfontosabb "eleme" az ajándékozás, de csakis a legfiatalabbaknak, a felnőttek nem ajándékozzák meg egymást. A másik pedig a húsvéti tojás, amelyből néhány darabot a nyuszi szintén betesz a kosárba, a többi pedig az asztalra kerül, egyrészt dísznek, másrészt fogyasztásra.

A tojásfestés épp olyan rítus, mint Magyarországon, a szülők és a gyermekek többnyire együtt festik a tojásokat, de terjed a kereskedelemben kapható, "előre festett" húsvéti tojás is.

Annak ellenére, hogy egy német mondás azt tartja: Selber fa:rben - Gesund bleiben. Azaz ha a család maga festi a tojást, egészséges marad. Persze ennek egészen praktikus okai is vannak, például az, hogy a fogyasztó maga határozza meg, hogy honnan szerzi be a tojást. Az ugyanakkor a húsvéti étkezés elengedhetetlen része, amely többnyire az ünnepi menü nyitányát jelenti. Az úgynevezett húsvéti "brunchra" általában vasárnap kora délelőttől kora délutánig kerül sor, amikor együtt ünnepel - s eszik - a család, a kicsiktől a nagyszülőkig. A "brunch" tojással kezdődik, s rendszerint báránnyal folytatódik, a zárást pedig a különböző húsvéti sütemények, kalácsok, illetve az otthon sütött, mindenekelőtt bárány és nyuszi formájú kekszek jelentik.

Húsvét vasárnapján, vagy hétfőn a katolikus családok többsége elmegy a templomba, az evangélikusoknál azonban ez már kevésbé "divat". S nagypénteken különösen a katolikusok böjtölnek. A húsvét ünnepének német elnevezése az Ostern egyébként a lexikon szerint egy ősi germán istennő Ostara nevéből származik.

Erre utal az is, hogy az egyik legismertebb német ünnepi szokás a húsvéti tüzek gyújtása, amely már a kereszténység előtt az ősi germánoknál a tavaszünnep egyik legfőbb látványossága volt. Ma ezzel a tűzzel még inkább jelképesen a gonoszt űzik el, s a megtisztulás mellett teszik le a garast. Nem is annyira a magánházaknál, mint inkább húsvéti "majálisok" keretében egy-egy réten gyújtanak tüzet, s abba - szokás szerint - beledobják azokat a tárgyakat is, amelyektől meg kívánnak szabadulni.

Az ünnep napjaiban az emberek azonban többnyire otthon pihennek, esetleg kirándulnak, vagy éppen a barátokat keresik fel. A húsvéti locsolást csak hírből ismerik, úgyhogy a német nőknek nem kell félteniük frizurájukat. Mint ahogy nincsenek veszélyben az élő nyuszik sem, a gyermekeknek ugyanis élőt egyáltalán nem, csak csokoládéból készültet ajándékoznak. A családok mellett ugyanakkor a húsvét a kereskedelem és az idegenforgalom ünnepe is.

Ami az előbbit illeti, már hetekkel korábban megkezdődik a húsvéti szezon. A töltött és töltetlen, mogyorós és mandulás csokoládé nyuszik, bárányok, kiscsibék és természetesen tojások választéka szinte leírhatatlan, óvatos becslések szerint a németek az elkövetkező napokban legkevesebb 100 millió - csokoládéból készült - húsvéti nyulat nassolnak. A vásárlási láz az elmúlt napokban karácsonyi méreteket öltött mindenekelőtt a különböző édességekből, de a németek alaposan felpakolnak más élelmiszerekből, továbbá borból és sörből is. Nem véletlen, hogy a híres sörfesztivál, az Oktoberfest mintájára ilyenkor sokan Osterfestről beszélnek. De természetesen fogy a tojás is ezekben a napokban.

A német országos tojásszövetség adatai szerint húsvét hónapjában a németek átlagosan legkevesebb három tojással többet esznek, mint máskor. Ez a húsvéti "bónusz" összesen 240 millió tojást tesz ki, ami aligha lebecsülhető. Úgyhogy több helyütt nem is győzik a hazai baromfik, s néhány tartomány már nyugat-európai importra kényszerült. S táplálkozási szakértők szerint akkor sincs különösebb baj, ha festett főtt tojásból az ünnepek utánra is marad. Az ugyanis szerintük - festett és főtt formájában - akár öt hétig is eláll, ha héja sértetlen marad, ezzel szemben a friss tojás nem "éli meg" a harminc napot. A szállodák pedig különböző húsvéti csomagokat kínálnak, mindenekelőtt családosoknak, de egyedülálló házaspároknak is.

A csomagokban kedvező áron ünnepi menüket, továbbá kulturális és wellnessprogramokat ajánlanak. A kulturális rendezvények, koncertek száma amúgy is növekszik ezekben a napokban, mint ahogy - jó idő esetén - megtelnek a parkok is, s megkezdődik a tavaszi grillezés. A politikusok ugyancsak húsvéti pihenőt tartanak.

Ezekben a napokban megbénul a belpolitika, tilos egymás támadása, s érvénybe lép az ünnepi fegyverszünet. Hogy azután újult erővel kezdődhessen a húsvétot felejtő, választási kampánymaraton.