Népszavazást kezdeményeztek a beruházás ellen

Fidesz: pénz vagy egészség - ez volt a tét Gyöngyösön

Pénz, vagy egészség - Tatár László, a gyöngyösi Fidesz-frakció vezetője szerint ez volt a tét az indiai Apollo Tyres gumivállalat Gyöngyösre tervezett beruházása kapcsán. A kormányszóvivő szerint az indiai beruházó gyára nemcsak a most hatályos uniós környezetvédelmi szabályoknak, hanem a 2010-ben hatályba lépő szigorúbb szabályoknak is megfelelt volna.

_{2008.08.15 17:01MTI}

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret-Kisebb betűméret

Tatár László, a beruházás ellen népszavazást kezdeményező frakció vezetője pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta: nem lehet tovább terhelni a Mátra környezetét ilyen beruházásokkal, így nincs helye Gyöngyösön gumiabroncsgyárnak. Mint mondta, nem elsősorban az indiai cég beruházására, hanem általában gumigyár telepítésére nincs szükség Gyöngyösön.
 
Gyöngyös és a Mátraalja térsége számára a mérleg két serpenyőjében az állt, hogy pénzt, vagy további egészséget akar - fogalmazott. Ugyanakkor hangsúlyozta: a gyöngyösi Fidesz-frakció beruházáspárti, a helyi ipari parkban várják azoknak a befektetőknek a jelentkezését, akik beruházásaikkal nem károsítják a Mátra levegőjét és a történelmi mátrai borvidéket. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szocialista városvezetés is elismerte, hogy az elmúlt napokban-hetekben négy közepes és nagyobb befektető ment el Gyöngyösről, éppen azért, mert nem akartak a gumigyár mellé települni. 

Arra a kérdésre, hogy az Apollo Tyres szerint minden környezetvédelmi előírásnak megfelelnek, és már most teljesítik azokat a minőségi követelményeket, amelyeket az Európai Unió csak 2010-től tesz kötelezővé, Tatár László azt mondta: az indiai cég nem tudta alátámasztani ezeket az állításait, a valós környezetterhelésre vonatkozó adatokat ipari titokra hivatkozva nem volt hajlandó rendelkezésre bocsátani.
 
Mint mondta, emiatt támadta meg Gyöngyös civil társadalma a miskolci környezetvédelmi hivatalnál az előzetes környezetvédelmi hatástanulmányt, és többek között ennek alapján rendelték el, hogy készüljön részletes, négyévszakos vizsgálat. Bár szerinte egy ilyen nagy vegyiüzem esetében hivatalból is el kellett volna rendelni részletes hatástanulmány készítését. A fideszes képviselőtől azt is megkérdezték, hogy a Fidesz munkahelyteremtésre építő politikájával nem áll-e ellentétben a gyöngyösi Fidesz népszavazási kezdeményezése, amely miatt leállt a közvetlenül 900, majd később 2.500-3.000 munkahelyet eredményező beruházás. 

Tatár László úgy vélte: nincs ellentmondás, mert a gyöngyösi Fidesz is abszolút beruházáspárti, és munkahelypárti. Megjegyezte: nem tudják, hogy valóban mit jelentett volna a beruházás a térség számára, mert a cég nem adott tájékoztatást arról, hány szakképzett, hány szakképzetlen, hány diplomás munkaerőre lett volna szükség, és az is kiszivárgott, hogy a 900 főből a 200 fős mérnökkar Indiából érkezett volna.

A fideszes képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a cég tájékoztatása szerint a gyár 2016-2017-re érte volna el az évi 7 milliós abroncsgyártási kapacitást, és ekkor foglalkoztatott volna 900 főt. Tatár László szerint a gyöngyösi szocialista városvezetés minden demokratikus eszközt nélkülözve, a közvélemény teljes kizárásával döntött a környezetterhelő üzem telepítése ügyében, és szerinte korábban sem volt kellően körültekintő a városvezetés iparfejlesztési politikája, hiszen a hibás döntések miatt települt el Gyöngyösről a Bosch és a Toyota-Citroen is. 

Daróczi Dávid kormányszóvivő online tájékoztatóján azt mondta, az Európai Unióban 2010-ben lép életbe az új környezetvédelmi szabályozás, és az indiai beruházó gyára nemcsak a most hatályos uniós környezetvédelmi szabályoknak, hanem a később hatályba lépő, szigorúbb szabályoknak is megfelelt volna. Hozzátette: a magyar kormánytól független környezetvédelmi szakértők is azt mondják, hogy a Fidesz érvelése szakmailag nonszensz. 

A kormányszóvivő kitért arra: több település is jelezte már, hogy szívesen helyet adna a beruházásnak. A kormánynak azonban időre van szüksége ahhoz, hogy megmondja, melyik az a település, amelyet javasol az indiai cégnek - fűzte hozzá Daróczi Dávid. Megjegyezte, akár több települést is javasolhat majd a kormány. A szóvivő azt mondta, reméli, hogy több település is jelentkezik, mert ez azt jelenti, hogy Magyarországon sok olyan város van, amely örülne annak, ha munkahelyek létesülnének területén.

Hozzáadom a könyvjelzőhözKüldd ide: DeliciousKüldd ide: DiggKüldd ide: FacebookKüldd ide: myspaceKüldd ide: twitter