A közbeszerzésekről a parlament fog dönteni

Módosul az államháztartási törvény

A nagy értékű közbeszerzésekről csak a parlament dönthet, az önkormányzatokat ellenőriznie kell a kincstárnak, ha a feladatmutatók alapján számított támogatás nagysága eltér az önkormányzat és a kincstár kalkulációja szerint - egyebek mellett ezt is tartalmazza az államháztartási törvény januártól hatályos módosítása, a változásokat a 2008. évi költségvetést megalapozó törvénycsomag tartalmazza.

_{2008.01.06 16:02}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

A módosított államháztartási törvény valamennyi költségvetési szervre kötelezővé teszi, hogy a mindenkori nemzeti értékhatár kétszeresét meghaladó közbeszerzéseikről a parlament döntsön, abban az esetben, ha az adott beszerzés nem szerepel a költségvetési törvényben.

A nemzeti értékhatár 2008-ban megegyezik a múlt évivel, vagyis árubeszerzésnél és szolgáltatások megrendelése esetén továbbra is 50 millió, építési beruházásnál pedig 100 millió forint. (Az egyszerűsített közbeszerzési értékhatár pedig árubeszerzés és szolgáltatások megrendelése esetén 8 millió, míg építési beruházás esetén 15 millió forint maradt.)

Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium sajtófőnöke az MTI kérdésére elmondta, hogy csak az év közben felmerült, előre nem látható beszerzéseket érinti ez a szabály, azokkal kell az Országgyűléshez fordulni. A nemzeti értékhatár kétszeres összegében meghúzott limit viszonylag alacsony ugyan, de a gyakorlat várhatóan nem lesz más, mint eddig volt, vagyis a nagyobb értékű beruházásokról hoz majd határozatot a parlament.

A törvény módosult szövege szerint a kormány fontos esetben engedélyezheti a közbeszerzés - parlamenti döntés előtti - elindítását, de a parlamentnek ekkor is meg kell határoznia a költségvetésnek azt a helyét, amelyből finanszírozzák a beszerzést. Új eleme a törvénynek az is, hogy a kincstárban pénzforgalmi számlát kötelesek vezetni azok a közhasznú (nonprofit) társaságok, melyekben az államnak többségi befolyása van.

A kormány a költségvetési törvényjavaslat benyújtásakor teljes körűen bemutatja a költségvetési évet követő 3 év várható előirányzatait, amelyeket a költségvetési év folyamatai és áthúzódó hatásai, a tervezett feladat-ellátási és szervezeti változások, valamint a gazdasági előrejelzések szerint állapítottak meg. A kormány február végéig - a költségvetési törvényjavaslat fejezeti indoklásainak adatai alapján - kormányhatározatban közzéteszi a saját irányítási és felügyeleti jogkörébe tartozó fejezetek (gyakorlatilag a minisztériumok és a társadalombiztosítási alapok) tárgyévet követő 3 évre vonatkozó költségvetési keretszámait.

A helyi önkormányzat év közben - a kincstár útján - lemondhat a számára feladatmutató alapján megállapított normatív hozzájárulások és támogatások előirányzatáról vagy annak egy részéről, illetve - ha törvény másként nem rendelkezik -, pótlólagos igénylést nyújthat be ezen előirányzatokra. Az előirányzat-lemondás benyújtásának határideje: április 30., július 31., és október 15. A pótlólagos igénylés határideje pedig július 31.

Amennyiben a feladatmutatók alapján járó állami támogatás összege 2 százalékos, de legalább 1 millió forintos eltérést mutat - az önkormányzat és a kincstár számítása alapján -, akkor ez utóbbinak helyszíni vizsgálatot kell tartania. A kincstárnak amúgy négyévente kell ellenőrzést tartania valamennyi önkormányzatnál.

A lakásfinanszírozási kormányrendelet előírja, hogy az állami támogatások (szociálpolitikai támogatás, félszocpol, megelőlegezett szocpol, kamattámogatás) biztosítékaként az ingatlan-nyilvántartásba az állam javára jelzálogjogot, továbbá elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni. Ez eddig is visszatükröződött a törvényben. Ugyanezt a jogot megadta a rendelet a kiegészítő kamattámogatás és az általuk megelőlegezett szocpol után a bankoknak is. Az ingatlan-nyilvántartási törvény viszont nem ismeri a bank számára bejegyezhető elidegenítési és terhelési tilalmat, és ilyet csak törvény írhat elő. Ezért került be most az államháztartási törvény módosításába a bankok javára - az állami támogatások miatt - bejegyezhető elidegenítési és terhelési tilalom.